Alapszabály

H O N V É D S É G    É S    T Á R S A D A L O M

B A R Á T I    K Ö R Ö K    O R S Z Á G O S

S Z Ö V E T S É G E

 

 

 

 

 

 

 

M Ó D O S Í T Á S O K K A L

E G Y S É G E S    S Z E R K E Z E T B E    F O G L A L T

A L A P S Z A B Á L Y A

 

 

 

 

 

Székhely: 1101 Budapest, Hungária körút 9-11. szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarország Alaptörvényében biztosított jogok, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, (továbbiakban: Civiltv.) valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) meghatározottak alapján, az alulírott napon és helyen a jelen küldöttgyűlés a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége Alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben az alábbiakban állapítja meg:

 

 

 

I. Általános rendelkezések

 

 

 

1.) A szervezet neve: Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége

 

1.1.) A szervezet rövidített elnevezése: HTBK OSZ

 

A szervezetet a Fővárosi Bíróság Pk. 60.507/1994. számú végzésével 5854. nyilvántartási szám alatt nyilvántartásba vette, mint a Honvédség és Társadalom Baráti Köre Egyesülete – mint országos egyesület nevet viselő társadalmi szervezet átalakulásával – létrejött jogutódját.

 

2.) A szervezet székhelye: 1101 Budapest, Hungária körút 9-11. szám

 

3.) A szervezet státusza: jogi személy

 

4.) A szervezet működése: a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) jogi személyiséggel rendelkező, önálló civil szervezetként a Civiltv. alapján, valamint a jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály alapján működő önkormányzattal rendelkező, a tagegyesületek önkéntes egyetértése és elhatározása alapján létrehozott szervezet, amely nincs a tagegyesületek fölé rendelve, így a létrehozó tagegyesületek érdekeit, céljait szolgáló szervezet, amely az elfogadott alapszabály szerint működik. A Szövetség az alapító szervezetek által – tevékenységük és érdekeik országos képviseletére és koordinációjára, támogatásuk megszervezésére – létrehozott civil szervezet. A Szövetségbe a jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály értelmében további szervezetek léphetnek be, illetve léphetnek ki.

 

5.) A Szövetség adószáma: 18059463-2-42

 

6.) A Szövetség működésének alapelvei:

 

  • pártsemlegesség, így a Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, ilyet nem támogat, és nem végez, valamint pártoktól támogatást nem fogad el, és nem is ad. Jelöltet sem országgyűlési képviselői, sem helyi önkormányzati, sem polgármesteri, sem főpolgármesteri választásokon nem állít, és nem is támogat;
  • önkéntesség;
  • egyenjogúság a tagszervezetek között;
  • függetlenség;
  • demokratikus önkormányzatiság;
  • szolidaritás;
  • nyilvánosság;
  • a közös cél érdekében végzett közös tevékenység.

 

 

 

II. A Szövetség céljai és feladatai

 

 

 

1.) A Szövetség célja:

 

  • támogatja a hazafiság eszményére épülő, a nemzet érdekeit szolgáló honvédelem ügyét;
  • elősegíti és támogatja a civil lakosság kapcsolatának erősítését;
  • tevékenységével hozzájárul a honvédelem ügye társadalmi támogatásához;
  • tevékenységével elősegíti a hazafiság és a honvédelem időszerű kérdéseinek a közvélemény széles körében történő megismertetését;
  • tevékenységével elősegíti és támogatja az európai és euroatlanti integráció kérdéskörének megismertetését, és annak elmélyítését;
  • tevékenységén keresztül a rendelkezésére álló civil szerveződés eszközeivel elősegíti és koordinálja céljaik megvalósításában azokat a köztiszteletben álló személyiségeket, valamint a társadalmi szervezeteket, önkormányzatokat, oktatási, tudományos, és kulturális intézményeket, valamint egyéb szervezeteket, akik a honvédelem ügyének támogatói, illetve képviselői;
  • a hazafias nevelés érdekében kapcsolatot létesít, és tart fenn az oktató-nevelő munkát végző intézményekkel, szervezetekkel;
  • folyamatosan kapcsolatot tart a Kárpát-medencei magyarsággal;
  • segítség a közelmúlt magyar történelmének megismerése, feldolgozása;
  • támogatja a Honvédelmi Minisztérium éves feladatainak megvalósítását;
  • közreműködik az iskoláskorú gyermekek, a fiatalok és a felnőttkorú lakosság körében ismeretterjesztő, felvilágosító, oktató tevékenységben, részükre sport-, művészeti-, és kulturális versenyek, programok, valamint táborok szervezésében, lebonyolításában;
  • közreműködik a hazafias felvilágosítást és nevelést szolgáló öntevékeny, önsegítő kapcsolati formák, így különösen a fentebb említett programokat megvalósító helyi közösségek kialakításában és támogatásában, fenntartásában;
  • tagegyesületei részére:

 

    • folyamatos kapcsolatot tart az országban működő Honvédelem és Társadalom Baráti Köri szervezetekkel, és ezzel egyidejűleg koordinálja a tagszervezetek közötti kapcsolattartást, szervezi az országos akciókat, és az azokhoz tartozó helyi, illetve regionális programokat;
    • képviseli a tagegyesületeket, szükség esetén ellátja azok érdekeinek védelmét;
    • együttműködik a honvédelmet irányító szervekkel, valamint az ehhez kapcsolódó minisztériumokkal;
    • folyamatosan építi a nemzetközi kapcsolatokat, illetve ápolja azokat;
    • szolgáltatásokat biztosít, így különösen:

 

      • szakmai, és programszervezés;
      • jogi tanácsadó szolgálat kiépítése, és fenntartása;
      • módszertani kiadványok szerkesztése, lektorálása, kiadása;
      • az egyesület céljainak megfelelő tájékoztatás és információcsere elősegítése;
    • regionális és országos, valamint nemzetközi kiállítások, bemutatók szervezése;
    • az egyesületi célt szolgáló vagyoni akkumuláció megvalósítása.

 

A Szövetség a fenti célok megvalósítása érdekében a Civiltv.-ben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az alábbi, – a társadalom, és annak tagjainak közös érdekeinek megvalósítására irányuló – tevékenységeket végzi:

 

  • tudományos tevékenység, kutatás;
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
  • kulturális tevékenység;
  • emberi- és állampolgári jogok védelme;
  • euroatlanti integráció elősegítése, és elmélyítése;
  • szervezetek számára biztosított – csak szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

 

A Szövetség a fentebb részletezett céljait az alábbi tevékenységgel valósítja meg:

 

  • kulturális, és ismeretterjesztő, valamint szakmai rendezvények, így különösen konferenciák megszervezésével, lebonyolításával, támogatásával;
  • tanulmányutak szervezése, lebonyolításával, támogatásával;
  • ismeretterjesztő kiadványok és más, ismerethordozók (film, audio, vagy videokazetta, dvd) kiadásával vagy kiadásának támogatásával;
  • pályázatok kiírásával, és támogatásával;
  • kutatási programok támogatásával;
  • ösztöndíjak és díjak adományozásával;
  • nonprofit információs és tanácsadó szolgálat létrehozásával;
  • nonprofit adatbázis létrehozásával, az alábbiak szerint:

 

    • a gyermekek, és az ifjúság honismereti, hazafias nevelését és ismeretterjesztését segítő összejövetelek, rendezvények, táborok szervezése, lebonyolítása, finanszírozása és támogatása;
    • közreműködés a hazafias felvilágosítást és nevelést szolgáló öntevékeny, önsegítő kapcsolati formák, a fenti programokat alkalmazó és támogató helyi közösségek kialakításában, e közösségek esetenkénti anyagi eszközökkel való támogatásában;
    • a honvédelem és hazafias nevelés témakörének tanulmányozására pályázatot ír ki, ösztöndíjat adományoz, tanulmányutakat szervez, kutatói programot finanszíroz;
    • információs adatbázist-, hálózatot hoz létre és üzemeltet;
    • a médiával történő rendszeres kapcsolattartás útján formálja a közvéleményt;
    • a honvédelem mind szélesebb megismertetése érdekében kapcsolatot tart a Szövetségen kívüli szakemberekkel, magánszemélyekkel, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal;
    • önkéntes alapon szövetségre léphet és együttműködhet a céljával rokon tevékenységet folytató hazai, és nemzetközi szervezetekkel.

A Szövetség céljainak megvalósításának elősegítésére, valamint tagjainak támogatására alapítványt hozhat létre, más alapítványhoz, vagy más – hasonló célú – egyesülethez csatlakozhat.

 

2.) A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A vállalkozási a tevékenysége döntő, meghatározó részét nem képezheti. A vállalkozásából származó eredményét a Szövetség céljainak megvalósítására kell fordítania.

 

 

 

III. A Szövetség tagjai, a tagsági jogviszony keletkezése, és megszűnése

 

 

 

1.) A Szövetség tagsága:

 

  • rendes tagság, amely alap tagszervezetekből, tagszövetségekből és egyéb közösségekből, valamint jogi- és természetes személyekből áll;
  • pártoló tagság, amely pártolószervezetekből, és tagközösségekből, valamint jogi- és természetes személyekből áll;
  • tiszteletbeli tagság, amely jogi- és természetes személyekből áll. Továbbiakban együttesen: tagok.

 

2.) A Szövetség rendes tagja:

 

A Szövetség rendes tagja lehet minden belföldi és külföldi jogi személy:

  • aki egyetért a Szövetség célkitűzésével, és e célok megvalósítása érdekében szervezi a tevékenységét;
  • elfogadja a Szövetség alapszabályát, és szervezete legfőbb szervének erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata csatolásával kéri felvételét a Szövetségbe, és a legfőbb szerv határozathozatali rendjének megfelelő módon egyszerű szótöbbséggel igenlően dönt a tagsági felvételi kérelemről.

 

2.1. A tagszervezet egyben a Szövetség tagja. A Szövetséghez csatlakozni kívánó szervezet ezen szándékáról taggyűlési határozatával dönt, amelyet alapszabályával és bejegyző végzés másolatával együtt megküld a Szövetség elnökségének. A szándéknyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy a Szövetség céljait, alapszabályát és a tagokat megillető jogokat, és kötelezettségeket magára nézve kötelezőnek fogadja el. A felvételről a Szövetség küldöttgyűlése egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

2.2. A tagok jogai és kötelezettségei:

 

  • a tag joga:

 

    • részt vegyen a Szövetség tevékenységében, az alapszabályban meghatározott célkitűzések megvalósításában, ezek érdekében 30 napon belül megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét és javaslatát akár szóban, akár írásban megtegye, és azokra érdemi választ kapjon. Amennyiben véleménye kisebbségben marad, joga van véleményének fenntartása mellett annak különvéleményként történő megjelenítésére;
    • a Szövetségnek és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával, valamint a Szövetség anyagi-, pénzügyi helyzetével összefüggésben a Szövetség szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézhet, és azokra 30 napon belül érdemi választ kapjon;
    • a Szövetség által megállapított feltételek mellett igénybe vegye annak szolgáltatásait, eszközeit;
    • a Szövetség segítségét, közreműködését, vagy védelmét kérje minden olyan esetben, amikor a tagot – beleértve a tagszervezet tagját – jog-, vagy érdeksérelem éri;

 

  • a tag kötelezettsége:

 

    • az alapszabályban foglalt rendelkezések betartása;
    • a Szövetség szervezeti életében való közreműködés.

 

2.3. A természetes személy, aki tagja a tagszervezetnek, a tagszervezeten keresztül választhat, és választható a Szövetség szervezeteibe.

 

2.4. A rendes tag egyenlő szavazati joggal rendelkezik, és a Szövetség minden testületébe és tisztségére választhat, és választható.

 

3.) A Szövetség pártoló tagja:

 

A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan természetes- és jogi személy, aki az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, és vállalja az abban foglaltak betartását, valamint a belépéskor kötelezettséget vállal a Szövetség erkölcsi és anyagi támogatására. A pártoló tagok által nyújtott támogatások felhasználásáról a küldöttgyűlés határoz. A Szövetséghez csatlakozni kívánó szervezet ezen szándékáról taggyűlési határozatával dönt, amelyet alapszabályával és bejegyző végzés másolatával együtt megküld a Szövetség elnökségének. A szándéknyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy a Szövetség céljait, alapszabályát és a tagokat megillető jogokat, és kötelezettségeket magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint nyilatkozik arról, hogy a Szövetséget milyen módon kívánja támogatni A felvételről a Szövetség küldöttgyűlése egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

4.) A Szövetség tiszteletbeli tagja:

 

A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a természetes- és jogi személy, akinek érdemei, munkája alapján a küldöttgyűlés – a Szövetség bármely tagjának javaslatára – ezt a címet adományozza. A tiszteletbeli tagok tagságát oklevél tanúsítja.

 

5.) A Szövetség pártoló, és tiszteletbeli tagjaira vonatkozó közös szabályok:

 

Ezen tagokra a rendes tagokra vonatkozó szabályok vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a Szövetség küldöttgyűlésén tanácskozási joggal vehetnek részt, azonban tisztségre nem választhatnak és nem választhatóak.

 

6.) A Szövetség minden tagszervezetről nyilvántartást vezet. A pártoló, és tiszteletbeli tagok tagsági viszonyát oklevél tanúsítja, amelyet a Szövetség ad ki, és tart nyilván.

7.) A Szövetségbeli tagsági jogviszony megszűnik:

 

  • kilépésével;
  • a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával;
  • tag kizárásával;
  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

7.1. A Szövetség tagja saját elhatározása alapján, indokolás nélkül kiléphet a Szövetségből, miután az elnökséget erről a szándékáról írásban értesítette.

 

7.2. A tagsági jogviszony megszűnése:

 

  • kilépés esetén a tagszervezet ezen szándékát írásban közli a Szövetség elnökével. A nyilatkozathoz mellékelni kell az erről döntő taggyűlési jegyzőkönyvet, és határozatot. A kilépésről szóló nyilatkozat a Szövetség részére történő kézbesítés napjával hatályos, azzal, hogy a tagszervezetet az ezen időpontban fennálló vagyoni, és egyéb kötelezettség alól a kilépésről szóló nyilatkozat megtétele nem mentesít, így kilépéskor a felek egymással elszámolni kötelesek;
  • a tagsági jogviszonyt a Szövetség felmondja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a tag az alapszabályban rögzített, valamint az általa vállalt kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz maradéktalanul eleget. A küldöttgyűlés az elnökség előterjesztése alapján a felmondásról egyszerű többséggel dönt. Pártoló tag tagsága akkor mondható fel, amennyiben az általa vállalt kötelezettségét az általa vállalt időn belül az elnökség felhívása ellenére sem teljesítette. A tagsági jogviszony felmondását a Szövetség vezetői, illetve bármelyik tag írásban kezdeményezheti. Az erről szóló javaslatot, az indokolással együtt, az elnökséghez kell írásban benyújtani, aki a javaslatot megvizsgálja, és előterjesztést tesz a küldöttgyűlésnek, és ezzel egyidejűleg felhívja a tagot, illetve tagszervezetet, hogy érdemi észrevételét írásban előterjesztheti, vagy a küldöttgyűlésen szóban előadhatja. A küldöttgyűlés a tagsági jogviszony felmondásáról egyszerű többséggel dönt, amely döntésről a tagot, illetve tagszervezetet az elnök írásban értesíti. Az érintett tag, illetve tagszervezet tagja ezen határozat meghozatalában nem szavazhat, de a küldöttgyűlésen felszólalhat, ahol észrevételét előadhatja, vagy előzőleg írásban előterjesztheti. Tagsági jogviszony felmondásakor a Szövetség, illetve a tagsági jogviszonyt felmondással megszüntett tag egymással elszámolni kötelesek (egyéb anyagi jellegű követelések);
  • kizárható az a tagszervezet, aki a Szövetség alapszabályának előírásait vétkesen megszegi és a küldöttgyűlés az elnökség előterjesztése alapján a kizárásról egyszerű többséggel dönt. Pártoló tag akkor zárható ki a Szövetségből, amennyiben az általa vállalt kötelezettségét az általa vállalt időn belül az elnökség felhívása ellenére sem teljesítette. A tag kizárását a Szövetség vezetői, illetve bármelyik tag írásban kezdeményezheti. Az erről szóló javaslatot, az indokolással együtt, az elnökséghez kell írásban benyújtani, aki a javaslatot megvizsgálja, és előterjesztést tesz a küldöttgyűlésnek, és ezzel egyidejűleg felhívja a tagot, illetve tagszervezetet, hogy érdemi védekezését írásban előterjesztheti, vagy a küldöttgyűlésen szóban előadhatja. A küldöttgyűlés a kizárásról egyszerű többséggel dönt, amely döntésről a tagot, illetve tagszervezetet az elnök írásban értesíti. Az érintett tag, illetve tagszervezet tagja ezen határozat meghozatalában nem szavazhat, de a küldöttgyűlésen felszólalhat, ahol védekezését előadhatja, vagy előzőleg írásban előterjesztheti. Kizáráskor a Szövetség, illetve a kizárt tag egymással elszámolni kötelesek (egyéb anyagi jellegű követelések);
  • pártoló, valamint a tiszteletbeli cím visszavonására bármely tag az ok megjelölésével javaslatot tehet az elnöknek. Az elnökség a javaslatot megvizsgálja, majd előterjesztést tesz a küldöttgyűlésnek, aki egyszerű többséggel határoz.

 

7.3. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot, illetve tagszervezetet az elnökség törli a tagnyilvántartásból.

 

8.) A tag, illetve tagszervezet a Szövetségnek okozott kár esetén a polgári jog általános szabályai szerint felel.

 

 

 

IV. A Szövetség szervezete

 

 

 

1.) A Szövetség a meghatározott alapelveknek megfelelően nyilvánosan működik.

 

2.) A Szövetség az ügyintéző- és képviseleti szerveit nyílt, vagy külön döntés alapján titkos szavazással választja.

 

3.) A Szövetség szervezeti felépítése:

  • döntéshozó szerv: küldöttgyűlés (tagszervezetenként 2 – 5 fő és az elnökség);
  • ügyintéző és képviseleti szerve a 17 természetes személyből álló elnökség, amelynek a tagjai valamelyik tagszervezet tagjai;
  • ellenőrző szerve a 3 természetes személyből álló Felügyelő Bizottság;
  • tagjai: a III. fejezetben megjelölt tagok.

 

4.) A Szövetség szervezeteibe választható a tagszervezet nagykorú természetes személy tagja, aki vállalja a Szövetség célkitűzéseinek képviseletét, valamint a képviselettel járó tevékenységet. Nem választható a Szövetség szervezetébe olyan tag, aki az ott részletesen meghatározott kizáró feltételek bármelyikének is megfelel.

 

5.) Küldöttgyűlés

 

5.1. A küldöttgyűlés a Szervezet döntéshozó szerve, amelyet legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A levezető elnök személyét a küldöttgyűlés nyílt szavazással választja meg, amely személyre a Szövetség elnöke – távollétében alelnöke – tesz javaslatot. A küldöttgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök társadalmi tisztségéhez kapcsolódóan, személyén keresztül segíti a küldöttgyűlést a céljainak megvalósítását. A tiszteletbeli elnök a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

 

5.2. A küldöttgyűlést abban az esetben is össze kell hívni, ha azt a tagok egytizede írásban, az ok megjelölésével, vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezi.

 

5.3. A Szövetség elnöke köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

A fentebb szabályozott esetekben összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

 

5.4. A küldöttgyűlésre a napirendi pontok megjelölésével az írásbeli meghívót az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök – a küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal megküldi a tagoknak. Amennyiben a tag e-mail címmel is rendelkezik, úgy a meghívó elektronikus úton is megküldhető.

 

5.5. A meghívónak tartalmaznia kell:

  • a Szövetség nevét és székhelyét;
  • a küldöttgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
  • a küldöttgyűlés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosult tagok a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat a küldöttgyűlésig kialakíthassák. A küldöttgyűlés az ülését a Szövetség a székhelyén tartja.

 

5.6. A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől számított hét napon belül a tagok, illetve a Szövetség szervei a Szövetség elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése kérdésében az elnök dönt. Amennyiben az elnök a napirend kiegészítésében nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönt a napirend kiegészítése tárgyában. A döntést a küldöttgyűlés a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg.

 

5.7. A küldöttgyűlést a tagszervezetek megválasztott küldöttei és a Szövetség elnöksége alkotja. Minden küldöttnek, és az elnökség minden egyes tagjainak egy szavazata van. A küldöttgyűlésen minden tagszervezetet legalább 2 fő képvisel. A küldöttgyűlés küldötteinek létszámát a tagszervezet taglétszáma határozza meg az alábbiak szerint: minden húsz fő után egy fő küldött delegálható, azzal, hogy egy tagszervezet maximálisan öt fő küldöttel képviseltetheti magát.

A küldöttek a mandátumukat az alábbiak szerint igazolják: a tagszervezeti tag hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát, a küldötti minőségét pedig úgy, hogy mellékeli a tagszervezet legfőbb szervének üléséről készült jegyzőkönyv-kivonatot, valamint a tagszervezet létszámáról szóló nyilatkozatot, valamint a szervezet által delegált személyek nevét és lakcímét tartalmazó mandátumigazolást. Vita esetén a küldöttgyűlés egyszerű többséggel dönt a mandátum elfogadásáról, vagy annak elutasításáról.

 

5.8. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagszervezetek küldötteinek 50%-a plusz 1 fő küldött jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A meghívóban, az ott meghatározott napirendi pontokkal együtt közölni kell a határozatképtelenség esetére vonatkozó szabályt, amely szerint a meghívóban megjelölt másik időpontban megtartott küldöttgyűlés már a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Ha a küldöttgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A küldöttgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

5.9. A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, kivéve az elnökség tagjainak, és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztását, amely nyílt jelöléssel és titkos szavazással történik. A küldöttgyűlés döntéseit egyszerű többséggel hozza meg (jelenlévők 50%-a + 1fő). A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

5.10. A szavazások lebonyolításakor a szavazatok megszámlálását három tagú szavazatszámláló bizottság végzi. A bizottság kettő fő tagját, és egy fő elnökét a küldöttgyűlés választja meg nyílt szavazással. A tagok és az elnök személyére a levezető elnök tesz javaslatot. Megválasztottnak kell tekinteni azt a tagot, illetve elnököt, aki a jelenlévő szavazatok egyszerű többségét megszerzi. A szavazás személyenként külön-külön zajlik. A szavazatszámláló bizottság elnöke minden egyes szavazás után összesíti a szavazatokat, és annak eredményét hangosan, mindenki által jól hallhatóan és érthetően jelenti be a levezető elnöknek, aki azt jegyzőkönyvbe foglaltatja. Amennyiben a szavazás titkosan történik, úgy a szavazatszámláló bizottság – elkülönített helyiségben, csak az ő jelenlétükben – bontja fel az urnát, és végzi el a szavazatszámlálás. A szavazatok megszámlálása után annak eredményét a bizottság elnöke hangosan, mindenki által jól hallhatóan és érthetően jelenti be a küldöttgyűlés elnökének. A bejelentés során pontosan közli a beérkezett szavazatok számát, az érvénytelen szavazatok számát, valamint azt, hogy egyes jelöltek számszerűen hány szavazatot kaptak, és azt, hogy pontosan ki, vagy kik a szavazás nyertesei. A levezető elnök az így bejelentetteket jegyzőkönyvbe veteti. Titkos szavazás után a számlálóbizottság elnöke személyesen gondoskodik a szavazócédulák megsemmisítéséről.

 

5.11. A küldöttgyűlés a döntéseit határozatba foglalja. A küldöttgyűlésen elhangzottakat, valamint az ott hozott határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelynek elválaszthatatlan mellékletét képezi a jelenléti ív. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy annak tartalmából a küldöttgyűlésen történtek, hozzászólások, felszólalások, észrevételek, az azt megtevő személye, valamint azok tartalma utólag bárki számára könnyen felidézhető, rekonstruálható legyen. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, valamint a küldöttgyűlés által megválasztott kettő fő hitelesíti. A jegyzőkönyvet, valamint annak mellékleteit tíz évig kell megőrizni.

 

5.12. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja, vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

5.13. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

  • a Szövetség alapszabályának megalkotása, elfogadása, módosítása;
  • a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • a Szövetség vezető tisztségviselőinek, vezető szerveinek (elnökség, Felügyelő Bizottság) és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, és díjazásának megállapítása;
  • a Szövetség éves költségvetésének elfogadása;
  • az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  • az elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjainak feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a Szövetséggel munkaviszonyban állnak;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, az elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont);
  • a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, elnökségi tagok és Felügyelő Bizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásuk megállapítása;
  • Választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • végelszámoló kijelölése;
  • pártoló tagi, illetve tiszteletbeli tagi cím odaítélése, és visszavonása;
  • a Szövetség jelképrendszerének kialakítása;
  • döntés a Szövetség megszűnéséről, döntés más egyesülettel történő egyesülésének kérdésében;
  • döntés alapítvány létrehozásáról és megszüntetéséről;
  • döntés esetleges befektetési tevékenységről, és ezzel kapcsolatos befektetési szabályzat megalkotása, jóváhagyása;
  • döntés más, hatáskörébe vont ügyben.

 

6.) Elnökség:

 

6.1. Az elnökség a Szövetség 17 főből álló ügyintéző és képviselő szerve, amely két küldöttgyűlés között látja el a feladatait. Tagjai: 1 fő elnök, 3 fő alelnök, 1 fő ügyvezető titkár, 12 fő tag.

 

6.2. Az elnökség tagjait a küldöttgyűlés rendes tagjai közül titkos szavazással négy évre választja. A két választás között megüresedő elnökségi helyet pótválasztással kell betölteni. A mandátum ebben az esetben a ciklusból hátralévő időre szól.

 

6.3. Az elnökség munkarendjét, ezen belüli munkamegosztást az elnökség maga állapítja meg, és hagyja jóvá az elnök, vagy az ügyvezető titkár javaslatára.

 

6.4. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvezető titkár, vagy az általuk írásban felkért elnökségi tag hívja össze.

 

6.5. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amely magában foglalja az érdemi döntéseket, valamint az ülésen elhangzottakat, azzal, hogy a kisebbségi vélemény is kifejezetten rögzítésre kerül, és amelyet az ott felkért jegyzőkönyvvezető vezet, és amelyet az elnökség jelen lévő kettő tagja hitelesít. A jegyzőkönyv pontosan rögzíti a megjelent tagok létszámát, a szavazatok pontos, számszerű arányát, az ülés menetét, a hozott határozatokat, azok tartalmát, és hatályát, valamint minden olyan tényt, és körülményt, amelyet az ülés kapcsán a résztvevők jegyzőkönyvbe kívánnak foglalni. Az elnökség ülései nyilvánosak, azonban az elnökség a nyilvánosságot egyhangú szavazatával kizárhatja az érintett kifejezett kérelmére, vagy ha úgy ítéli meg, hogy a megtárgyalandó határozat tervezet nyilvánosságra kerülése közérdeket, vagy nyomós magánérdeket sértene (elismerés, kizárás, stb., személyi kérdések). Az ülések időpontját előzetesen közzé kell tenni, az üléseken a tagok tanácskozási joggal vehetnek részt. Az ülésre szóló meghívó elektronikus úton is továbbítható, úgy, hogy az, az érintett taghoz az ülés napja előtt legalább nyolc nappal korábban kézbesített legyen.

 

6.6. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

 

  • a küldöttgyűlések közötti időszakban a Szövetség munkájának irányítása;
  • szervezi és előkészíti a küldöttgyűlés napirendi pontjait;
  • javaslatot készít a Szövetség tevékenységét, gazdálkodását érintő kérdésekben, valamint elkészíti a Szövetség éves költségvetését, és azokat a küldöttgyűlés elé terjeszti;
  • kezeli a Szövetség reá bízott vagyonát;
  • javaslatot készít a tagfelvételi kérelmek, és a kizárás tárgyában, a tagokról nyilvántartást vezet;
  • intézi a napi adminisztrációs tevékenységet;
  • határoz a küldöttgyűlés összehívásának idejéről, javaslatot tesz annak napirendjére;
  • az elvégzett tevékenységéről évente beszámolót készít a küldöttgyűlésnek;
  • dönt a tagok, és tagszervezetek támogatásáról;
  • dönt a pályázatok kiírásáról, és a nyertes támogatásáról, valamint ellenőrzi a pályázat megvalósulását;
  • harmadik személlyel szerződést köt;
  • állást foglal az azonnali döntést igénylő kérdésekben;
  • odaítéli az elismeréseket;
  • ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal, vagy nem tartozik a küldöttgyűlés hatáskörébe.

 

7.) Az elnök:

 

7.1. Az elnök hatáskörébe tartozik:

 

  • két küldöttgyűlés között folyamatosan irányítja a Szövetség tevékenységét;
  • irányítja és szervezi az elnökség munkáját, összehívja és vezeti az elnökségi üléseket;
  • ellátja a Szövetség képviseletét. Akadályoztatása esetén a képviseletet az ügyvezető titkár látja el. Az ő akadályoztatása esetén az alelnökök egyike konkrét esetre vonatkozó meghatalmazás útján látja el a képviseletet;
  • kapcsolatot tart más szervezetekkel, szervekkel, ideértve az állami szerveket is;
  • felel a Szövetség jogszerű gazdálkodásáért;
  • felel a Szövetség naprakész nyilvántartásáért, valamint a jogszerű adatkezelésért;
  • küldöttgyűlésen beterjeszti az elnökség beszámolóját;
  • munkavállalók esetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  • a Szövetség kiadványának felelős kiadója.

 

A tiszteletbeli elnök tapasztalatait és kapcsolatait felhasználva segíti a Szövetség munkáját a céljainak elérése érdekében. Ugyancsak segíti a kapcsolatok építését, támogatók adományozók megnyerését. A tiszteletbeli elnök a Szövetség rendezvényein elnököl, a rendezvényen tanácskozási joggal rendelkezik.

 

8.) Az alelnökök:

 

8.1. Az alelnökök hatáskörébe tartozik:

 

  • az elnök, és az ügyvezető titkár távollétében, illetve akadályozatásuk esetén ellátják az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat;
  • az elnök, és az ügyvezető titkár távollétében, illetve akadályozatásuk esetén egyedi meghatalmazás alapján képviseli a Szövetséget;
  • kapcsolatot tartanak más szervekkel és szervezetekkel;
  • segítik az elnök munkáját;
  • az ügyvezető titkárral közösen tervezik, és szervezik a Szövetség munkáját.

 

9.) Az ügyvezető titkár:

 

9.1. Az ügyvezető hatáskörébe tartozik:

 

  • harmadik személyekkel szemben képviseli a Szövetséget;
  • az elnök távollétében vezeti az elnökségi üléseket;
  • szervezi a Szövetség folyamatos működését és adminisztrációját;
  • gondoskodik a Szövetség működésének személyi és tárgyi feltételeiről;
  • gondoskodik az elnökség és a Szövetség folyamatos működésének biztosításáról, ennek keretében elkészíti az elnökség hatáskörébe tartozó döntéshozáshoz szükséges írásos anyagokat, és azokat az elnökség tagjai elé terjeszti;
  • vezeti és irányítja a Szövetség adminisztratív és ügyintézési feladatokat ellátó szervezetét;
  • elkészíti az elnökség éves munkatervét, valamint a küldöttgyűlés elé kerülő éves költségvetési javaslatot és zárszámadást, valamint az éves közhasznú jelentést;
  • negyedévente összehívja az elnökség soros ülését, amely során gondoskodik az elnökség elé kerülő döntést igénylő okiratok előkészítéséről.

 

10.) Bizottságok:

 

10.1. Az elnökség egyes faladatok ellátására állandó, vagy eseti jelleggel, bizottságot hozhat létre. A bizottság megalakítása, feladatainak meghatározása, beszámoltatása, valamint vezetőjének kijelölése az elnökség faladata. A bizottság tagjai ezen feladataikat ellenszolgáltatás nélkül végzik, azonban részükre – figyelemmel a bizottsági munka jellegére, helyszínére – az elnökség eseti költségtérítést állapíthat meg.

 

11.) Felügyelő Bizottság:

 

11.1. A küldöttgyűlés az elnökség megválasztásával egyidőben 3 fő természetes személyből álló Felügyelő Bizottságot (továbbiakban: FB), és ezen belül elnököt választ.

Nem lehet az FB tagja:

 

  • aki az elnökség tagja;
  • aki a Szövetségnél e megbízatásán kívül más tevékenység ellátására irányuló munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban van;
  • aki a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve azt az esetet, ha olyan juttatást vesz igénybe, amely bárki által megkötés nélkül igénybe vehető;
  • aki Szövetségnél könyvelői, vagy könyvvizsgálói megbízatást lát el;
  • vagy a fentiek közül bárkinek a közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont).

 

11.2. Az FB hatásköre:

 

  • felügyeli és ellenőrzi a Szövetség működését, és gazdálkodását;
  • véleményezi az éves beszámolót, és annak mellékleteit;
  • saját terve alapján ellenőrzi az elnökség gazdálkodását, erről az elnökséget haladéktalanul, a küldöttgyűlésnek évente jelentést tesz;
  • tevékenységével összefüggésben a Szövetség bármely tagjától tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, okirat bemutatását kérheti, iratokba, könyvekbe betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a bizottság ülésén részt vehet.

 

11.3. Az FB köteles a küldöttgyűlést, illetve az elnökséget haladéktalanul tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról:

 

  • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény pl. szerződéskötés történt, amely ezen szervek azonnali döntését teszik szükségessé;
  • vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó körülmény merült fel.

 

Amennyiben az FB indítványára a küldöttgyűlés, vagy az elnökség részéről – az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül – nem történik érdemi intézkedés, úgy az FB jogosult a küldöttgyűlés, illetve az elnökség összehívására. Amennyiben az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, úgy az FB köteles a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet haladéktalanul értesíteni. Az FB elnöke, elletve képviselője tanácskozási joggal vesz részt a küldöttgyűlésen, illetve az elnökségi ülésen.

Az FB az ügyrendjét, üléseinek számát maga határozza meg azzal, hogy az ülésekről az elnök közvetlenül értesíti a tagokat. Az FB munkafeltételeit az elnökség biztosítja. Az FB üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a két tag hitelesít.

 

12.) A tisztségviselőkre – az elnökség, és a felügyelő Bizottság tagjaira – vonatkozó közös szabályok:

 

12.1. tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízásként látják el, ezért ezirányú ellenszolgáltatásra nem jogosultak, azonban részükre a küldöttgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg. Az ügyvezető titkári tisztség – a küldöttgyűlés döntése alapján – munkaviszonyban, vagy megbízásos jogviszony keretében is ellátható.

 

12.2. Tisztségviselő csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet tisztségviselő az:

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült;
  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak;
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet a Szövetség folytat;
  • akit jogerős bírói ítélettel tiltottak el a tisztségviselői tevékenységtől;
  • a Felügyelő Bizottság tagja csak az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
  • szintén nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akivel szemben a tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn;
  • és szintén nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, akinek hozzátartozója a Szövetség tisztségviselője.

 

12.3. A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

 

  • a tagszervezeti tagsági viszony megszűnésével;
  • lemondással;
  • visszahívással;
  • a tisztségviselő halálával.

 

12.4. A tisztségviselők és a Szövetség egyéb szerveinek megválasztott tagjai ezen megbízatásukkal kapcsolatos tevékenységük körében a Civiltv.-ben meghatározottak figyelembevételével látják el tisztségükből, illetve megbízatásukból fakadó feladataikat. Megbízatásuk elfogadásáról, illetve az azzal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok fennállásáról megválasztásukkor legalább bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek.

 

12.5. A Szövetség szerveibe a jelölés nyíltan, míg a szavazás titkosan történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani, ahol a fenti szabályt kell alkalmazni. Esetleges újabb szavazategyenlőség esetén addig kell újabb szavazást tartani, amíg az egyik jelölt meg nem szerzi a szavazatok egyszerű többségét.

 

12.6. Tisztségviselő visszahívására a tagszervezetek legalább 10%-nak az elnökséghez benyújtott indokolással ellátott indítványára van helye. Az elnökség a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül elkészíti az indokolással ellátott véleményét, és összehívja a küldöttgyűlést. Visszahívásról a küldöttgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt.

 

12.7. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja, vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

12.8. A megválasztott tisztségviselő, illetve az ilyen tisztségre jelölt személy köteles a Szövetséget a megválasztása előtt tájékoztatni arról, hogy másik szervezetben tölt-e be tisztséget.

 

12.9. A Szövetség működésével kapcsolatos dokumentumok és nyilvántartások, valamint az éves beszámoló őrzési helye a Szövetség székhelye. A működés dokumentumai munkanapokon, munkaidőben az elnökhöz, vagy az ügyvezető titkárhoz írásban intézett bejelentés alapján a hatályos adatvédelmi jogszabályok alapján megtekinthetőek. Az éves beszámolóról bárki – saját költségén – másolatot kérhet.

 

12.10. A Szövetség szerveinek működési rendje, az igénybe vehető szolgáltatások, illetve azok igénybevételének feltételei a Szövetség weblapján megtekinthetőek.

 

 

 

V. A Szövetség képviselete, utalványozási jog

 

 

 

1.) A Szövetség képviseletét harmadik személy felé az elnök, és az ügyvezető titkár önállóan, mindennemű korlátozás nélkül látják el. Az alelnökök, tagok, esetlegesen más személyek részére – az adott ügy ellátására – meghatalmazás adható, amelyet közokiratba, vagy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

 

A Szövetség bankszámlájáról való rendelkezéshez az elnök, vagy az ügyvezető titkár, vagy az alelnök önálló aláírása szükséges.

 

 

 

VI. A Szövetség gazdálkodása

 

 

 

1.) A Szövetségjelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A cél megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban ezzel nem veszélyeztetheti a célok megvalósítását, valamint az ebből származó bevétele az éves összbevétel 60%-át nem haladhatja meg. A Szövetség céljai megvalósítása érdekében alapítványt hozhat létre.

 

A Szövetség tagjainak segítésére, a szociálisan rászorulók segélyezésére, a Szövetség tagjainak érdekvédelmével összefüggő kiadásokra, a céljellegű kiadások fedezésére az éves költségvetésen belül elkülönítetten kezelt alap is létrehozható.

A Szövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel, a Szövetség tagszervezetei a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.

 

A Szövetség kizárólag olyan módon vállalhat kötelezettséget, – vehet fel hitelt – amely nem veszélyezteti a célok megvalósítását, illetve működésének fenntartását.

 

A Szövetség által, illetve a Szövetségnek okozott kár megtérítés tekintetében a Ptk. szabályai az irányadóak.

A Szövetség éves költségvetési tervét a számviteli törvényről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.) szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. Éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek.

 

2.) A Szövetség pénzügyi alapjai, bevételei:

 

  • vállalkozási tevékenységből, – szolgáltatás nyújtásából – származó nyereség;
  • költségvetési támogatás:

 

    • egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás – különösen pályázat útján elnyert támogatás;
    • az Európai Unió strukturális alapjából, illetve a kohéziós alapból származó, a költségvetésen át jutatott támogatás;
    • közvetlenül az Európai Unió költségvetéséből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
    • a személyi jövedelemadó 1%-nak megfelelő támogatás, az adózó rendelkezése alapján;
    • az államháztartás különböző alrendszereiből származó, közszolgálati szerződés ellenértékeként szerzett költségvetési támogatás;

 

  • más szervezettől, illetve természetes személytől kapott adomány;
  • egyéb pályázati, valamint egyéb bevétel.

 

3.) A Szövetség költségei, ráfordításai, kiadásai:

 

  • a célok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • a vállalkozási tevékenységhez – szolgáltatáshoz – kapcsolódó költségek;
  • a Szövetség működési költségei, (ide értve az adminisztrációs költségeket, és az egyéb felmerült közvetett költségeket) értékcsökkenés (amortizáció);
  • a fentiek alá nem tartozó, de a Szövetség működéséhez elengedhetetlenül szükséges költségek;
  • a tagszervezeteknek elszámolási kötelezettség teljesítése mellett átadott pénzeszköz;
  • meghatározott célra felhasznált adomány.

 

4.) A Szövetség célszerinti és vállalkozási tevékenységének költségeit az évi összes árbevételének, bevételének arányában évente meg kell osztani. A Szövetség a vállalkozási tevékenységből befolyó eredményt nem osztja fel, hanem céljai megvalósítására fordítja.

 

5.) A Szövetség a Civiltv. alapján, az abban foglalt rendelkezések megtartásával, és az elvárható nyilvánosság biztosításával adománygyűjtést végezhet, és más anyagi támogatásokat is elfogadhat.

 

6.) A Szövetség vagyonának kezelését, gazdálkodását, a könyvvezetést, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét a Számv. tv., a civil szervezetek gazdálkodó tevékenységére vonatkozó, és az egyéb kötelezettségekre vonatkozó hatályos jogszabályok betartásával végzi.

7.) A Szövetség a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének a Szövetség honlapján tesz eleget a www.htbk.hu cím alatt.

 

8.) a Szövetség a jogszabályokban meghatározott kereteken belül – a küldöttgyűlés által elfogadott számviteli politikában meghatározottak szerinti – egyedi szabályozást alkalmaz.

 

 

 

VII. Záró rendelkezések

 

 

 

1.) Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Civiltv., valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 

2.) Jelen módosított egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a 2015. március 18-án Budapesten megtartott küldöttgyűlés elfogadta, és ezzel egyidejűleg a korábban kelt, és elfogadott alapszabályt hatályon kívül helyezte.

 

3.) Az alapszabály hitelesítői a küldöttgyűlés felhatalmazása alapján:

 

 

 

 

…………………………..                                                       …………………………….

            elnök                                                                                     ügyvezető titkár

 

 

 

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az alapszabályban dőlt, aláhúzott betűkkel jelenítettem meg az új, a módosítással érintett szövegrészt, amelyek megváltoztak a korábban benyújtott alapszabályhoz képest.

 

 

Készítettem és ellenjegyzem:

Budapest, 2015. március 18.

 

 

 

……………………………

     dr. Balázs György

              ügyvéd

2100 Gödöllő, Dózsa György út 69/a.